Nagyváradon nov. 15-én megnyílt az RMDSZ új könyvtára, a Bunyitay Vince Könyvtár. Az ünnepélyes megnyitón Varga Gábor mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1-2./
1992. április 14.
Spielmann Mihály marosvásárhelyi főkönyvtáros, a Heltai Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, az alapítvány elsősorban a kolozsváriak és az Országos Széchényi Könyvtár érdeme. 1989 után ugyanis hatalmas mennyiségű könyv áramlott Erdélybe, de ebből kevés jutott be a közkönyvtárakba. A küldemények tervszerűtlenül érkeztek. A könyvek szétosztására, működőképes könyvtárak kialakítására jött létre a Heltai Alapítvány. Az alapítványt a bejegyzett, Pillich László vezetésével működő kft vezeti. Az alapítvány támogatásával kialakított első könyvtár a nagyváradi Bunyitay Vince Könyvtár, a második a kolozsvári. Aradon is van már ilyen könyvtár, a szórványban is szükséges könyvtár alapítása, Dicsőszentmártonra gondoltak. A magyarországi fél a Kölcsey Alapítvány révén működteti az együttműködést. Megszervezik a könyvtárosok alapképzését, illetve továbbképzését. /Nagy Miklós Kund: Mi ígér a Heltai Alapítvány? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./
1993. március 25.
Az EMKE könyvtárszervezésének, könyvtárosképzésének és a könyvtárak állománygyarapításának finanszírozására jött létre a Heltai Gáspár Alapítvány. Ügyvezető elnökük, Pillich László beszélt céljaikról: könyvtári és kultúrközpont-hálózat kialakítása. Elsőnek Nagyváradon nyílt meg a Bunyitay Vince Könyvtár, majd az aradi EMKE-könyvtár, 1992. febr. elsején pedig Kolozsváron a bázisközpont, a. Tíz-tizenkét városban tervezik nagyobb könyvtár létesítését, további huszonöt-harminc helységben pedig kisebb létesítését. /Egressy Zoltán: Pillich László a Heltai Gáspár Alapítványról. = Pesti Hírlap, márc. 25./
1993. december 15.
A Heltai Alapítvány bejegyzése 1990 őszén volt, de ezt csak 1992. február 15-én jelentették be nyilvánosan, megvárták a tervezett magyar könyvtári hálózat első láncszemének a kolozsvári Mikó Könyvtárnak a febr. 1-jei megnyitóját, ismertette tevékenységüket Pillich László. A Heltai Alapítvány a könyvtárszakmát és a közművelődés lényeges elemeit igyekszik átfogni. Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány kuratóriumának tagjai: Kiss Jenő, a sepsiszentgyörgyi könyvtár igazgatója, Spielmann Mihály, a marosvásárhelyi Teleki Téka főkönyvtárosa, Gábor Dénes, a Könyvesház szerkesztője, Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, Dávid Gyula, az EMKE elnöke, Kötő József, az EMKE jegyzője, Pillich Katalin, a kolozsvári Mikó Imre Könyvtár főkönyvtárosa, Tavaszi Hajnal, a nagyváradi Bunyitay Vince Könyvtár könyvtárosa és Pillich László, a kuratórium elnöke. A Mikó Imre Könyvtár alapja a Dunaújvárostól kapott volt szakszervezeti könyvtár 20 ezer darabos állománya. Egy kolozsvári könyvtárosnő végrendeletében ingatlanát a Heltai Alapítványnak adományozta. 1992-ben Zilahon is sikerült - szintén adományozás eredményként - kultúrközpontot nyitni, ahova többezer kötetes könyvtárat telepítettek. Nagybányán az ottani Misztótfalusi Kis Miklós Társaságnak adományoztak szintén többezer kötetes könyvtárat. Dicsőszentmártonba is jelentős mennyiségű könyvet juttattak. A következő állomások: Déva és Torda, majd a tervek szerint Dés. Az alapítvány fenntartását szolgálják a Heltai Kft-k, amelyek könyvkereskedelemmel, könyvtári bútorzat forgalmazásával, nyelvoltatással és rendezvényszervezéssel foglalkoznak. Nyelvoktatásuk eredményes. /Krajnik-Nagy Károly: Közművelődési alapítvány, nyereséges káeftékkel. Beszélgetés Pillich Lászlóval. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
1996. március 5.
A könyvek állapota romlik, a könyvvásárlásra csak alkalmanként futja, tájékoztatott Veres Klára, a nagyváradi Bunyitay Vince Könyvtár könyvtárosnője. A 20 ezer kötetes állomány nem kielégítő. Jelenleg 642 beiratkozott olvasójuk van, de ez a szám emelkedik, tavaly év végére 2000-re nőtt az olvasók száma. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 5./
1999. október 13.
A Partiumi Füzetek sorozat nyáron megjelent 8., 9., 10., 11. kötete /Major Miklós Szilágyság című monográfiája, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán társszerkesztésében a Püspökfürdő, Dánielisz Endre Csonkatorony nyúlik a felhőbe... című kötete Nagyszalonta és környéke történetét ismerteti, Bunyitay Vince és Fodor József a Székesegyházi Bazilika, Nagyvárad első része Bunyitay Vince 1880-ban megjelent munkájának fakszimile kiadása, második része a székesegyház újabb száz évének történetét ismerteti/ után nyomdában van a 12. kötet. Ez a 12 kötet mindössze két év termése. A sorozatot a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság adja ki. 1997 őszén indították el a sorozatot, melynek célja a Partium és a Bánság települései helytörténetének, műemlékeinek, népszokásainak ismertetése. A sorozatot Dukrét Géza szerkeszti, aki egyben a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke is, s akinek nevéhez közel négyszáz helytörténeti, műemlékleírási, turisztikai, népismereti tanulmány fűződik. Dukrét Géza a Bihar megyei EKE /Erdélyi Kárpát Egyesület/ alapító tagja és országos elnöke, a Varadinum-ünnepségek kuratóriumi tagja, a történelmi ülésszak szervezője, a Kriza János Néprajzi Társaság, az EME, a Bihar Megyei Műemlékvédő Társaság és a Budapesti Magyar Néprajzi Társaság tagja. /Rekordkiadás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./
1999. december 4.
Nagyváradon szakmai tanácskozást tartottak a könyvtárosok a Bunyitay Vince Könyvtárban. Tavaszi Hajnal könyvtáros elmondta, hogy sikeresen pályázott magyarországi pályázaton azzal a céllal, hogy Nagyvárad központtal létrehozzanak egy kulturális információs és könyvtári központot. Az adatbázis a Bunyitay Könyvtárban lenne. Kaptak egy számítógépet, rákötötték az internet hálózatra, e-mail címük is van. A Partiumban nyolc alapkönyvtár van (Temesváron, Váradon, Érmihályfalván, Nagykárolyban, Szatmárnémetiben, Máramarosszigeten, Szentjobbon és Érsemjénben), újabb magyar könyvtárak létesítését tervezik Telegden, Mezőtelkiben, Élesden és Nagyszalontán. A Pro Hungaris Alapítvány /Budapest/ rendszeresen küld magyar könyveket. E küldemények a Bunyitay Könyvtárba futnak be, s innen egységcsomagokban továbbítják a partiumi magyar könyvtárakhoz. /Bővülő könyvtári hálózat a Partiumban. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 4./
2000. május 16.
/ A Festum Varadinum keretében máj. 19-én mutatják be Bunyitay Vince A váradi püspökség története című munkája reprint kiadásának első kötetét. Tempfli József megyés püspök Szilágyi Aladár javaslatára felvállalta a torzó voltában is monumentális, négykötetes mű egy-egy kötetének évenkénti kiadatását. Az első könyv, mely a Váradi püspökök a püspökség alapításától 1566 évig címet viseli, 1883-ban jelent meg Nagyváradon. Az akkoriban Debrecentől Kőrösfőig terjedő, országnyi egyházmegye történetének első része, mely az előzményekkel és Szent László alapításával egyetemben az első 47 püspök ténykedését dolgozza fel. Egy-egy terjedelmes fejezet ismerteti a Káptalan Chartulariumát, az úgynevezett istenítéletek történetét, a Váradi Regestrumot, az egyetemes magyar történelem és a szűkebb vidék történetének megannyi kútfejét. /Szilágyi Aladár: Bunyitay, a bővizű forrás. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 16./
2000. május 20.
A Festum Varadinum keretében, máj. 20-án tartotta a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság az Árpád-kori települések kialakulása és története elnevezésű pályázatának díjkiosztó ünnepségét. Dukrét Géza elnök üdvözlőszavai után Schneider Németh Katalin, a zsűri elnöke ismertette a bírálóbizottság döntését. Külön értékelte a beérkezett 11 pályaművet. A hatodik honismereti pályázatra ezúttal kevesebb, de számos kitűnő dolgozat érkezett. Kiemelte az első díjra érdemes érsemjéni Ciorba Mihai másodéves katolikus teológus dolgozatát. Mint mondta, többek között benne látja Bunyitay Vince négykötetes munkájának a folytatóját. Második díjat nyert Juhász Viktor Révről, harmadik lett Dukrét Géza. A helyezettek: Borbély Gábor, Antal Béla és dr. Jósa Piroska. /Tanulmányok az Árpád-korról. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 22./
2000. október 30.
Okt. 28-án Nagyvárad tudós püspökei, neves személyiségei címmel emlékülést tartottak Nagyváradon. Az előadások megidézték Pázmány Péter bíboros érsek és Bunyitay Vince kanonok szellemét. Tempfli József római katolikus megyés püspök az emlékezés fontosságát, a két kiemelkedő egyházi személyiség szerepét hangsúlyozta. Dr. Gergely Jenő professzor /Budapest/ Nagyvárad történetét foglalta össze. Fodor József vikárius az 1837-ben született Bunyitay Vincéről szólt, aki megírta a váradi püspökség történetét. Az első három kötet 1884-ben jelent meg, a negyedik is az ő feljegyzései, adatai alapján készült el. Az 1570-ben Nagyváradon született Pázmány Péterről Pálos István apátkanonok és Szilágyi Aladár tartott előadást. Bunyitay Vince életének jelentősebb pillanatait dr. Fleisz János vázolta föl. A szimpózium végén Tempfli József megyés püspök támogatást ígért ahhoz, hogy az elhangzott előadások nyomtatásban is megjelenjenek. Fleisz János elmondta még, hogy a Sapientia Varadiensis Alapítvány, a Római Katolikus Püspökség és az Erdélyi Múzeum-Egyesület által szervezett, Nagyvárad neves személyiségeit bemutató előadás-sorozat jövőre folytatódik. Legközelebb Ipolyi Arnold életéről, munkásságáról lesz szó. /Pásztai András: Pázmány és Bunyitay emlékét idézték fel. = Bihari Napló (Nagyvárad), ok. 30./
2001. március 23.
A 19. század végén és a 20. század elején nagy történeti monográfiák jelentek meg Bihar megyéről, Bunyitay Vince, Borovszky Samu, Jakó Zsigmond tollából. Megjelenésük óta a világ nagyon megváltozott, a történelmi örökség és a hagyományok veszendőben vannak. Ezért 2000-ben megszületett a gondolat, hogy meg kell írni egy hasonló munkát a mai igényeknek megfelelően. Nagy írógárdával összeállítják, és a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság gondozásában kiadják Bihar megye honismereti könyvét. Febr. 1-jén tartották az első szerkesztői ülést, és megalakították a szerkesztőbizottságot. Tagjai: Dukrét Géza, dr. Fleisz János, Borbély Gábor, Péter I. Zoltán, Mihálka Zoltán. A könyv megírását 2002. márciusára tervezik, szeretnék, ha az I. kötet: 2003-ra, a II. kötet 2004-re megjelenne. /Honismereti mű Bihar megyéről. = Bihari Napló (Nagyvárad), 2001. márc. 22./
2001. szeptember 5.
Bunyitay Vince csonkaságában is monumentális művének hasonmás kiadása eljutott immár a harmadik könyvig. A váradi püspökség története reprintsorozatának legújabb kötete - akár az előző kettő - Tempfli József megyés püspöknek köszönhetően láthatott napvilágot, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. Remélhetően még az idén elkészül a negyedik kötet is. Bunyitay munkája két forrásmunka, a Bécsi kódex és a vatikáni tizedjegyzékek ismertetésével, illetve az egyházmegye főesperesi kerületeinek felvázolásával kezdődik. A harmadik kötet jelentős teret szentel a várbeli székesegyház építéstörténetének, Szent László ősi egyházától kezdődően. A városrészek, a forgalom, az ipar és kereskedelem, a szellemi élet felvázolása mellé helyezetten Henszlman Imre szakszerű régészeti tanulmánya kapott helyet A nagyváradi kettős székesegyház címmel. /Szilágyi Aladár: "A Bunyitay" harmadik kötete. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept.5./
2001. november 1.
Okt. 25-én Ipolyi Stummer-Arnold római katolikus püspökre emlékeztek Nagyváradon, aki rövid ideig, 1886. február 18-tól december 2-án bekövetkezett haláláig lehetett nagyváradi püspök. Néprajzkutatóként összegyűjtötte a kereszténység előtti régi magyar hiedelemvilág emlékeit. "A magyar mythológia" a mai napig az egyik legmonumentálisabb, legteljesebb mű. Feldolgozta, rendszerezte a teljes magyar folklórt, kitért történelmi és nyelvi jelenségekre. Vaskos népmesegyűjteményt adott ki. Ipolyi, tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, számos tudományos művészettörténeti testületet irányított. Nagyváradon 1999-ben elevenítették föl Schlauch Lőrinc, Rómer Flóris, Nogáll János és Karácsonyi János főpapok alakját. Tavaly pedig Pázmány Péterről és Bunyitay Vincéről tartottak előadásokat. /Ipolyi emlékülés Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./
2002. április 10.
Ápr. 9-én volt Tempfli József megyés püspök 71. születésnapja. Ebből az alkalomból készült a beszélgetés a műtétje után lábadozó egyházfővel. Sokszor tapasztalta, hogy Istent nagylelkűségben nem lehet felülmúlni, hangsúlyozta a püspök. Régi terve, hogy folytassa Bunyitay Vince négykötetes munkáját a püspökség történetéről, mivel azt a tudós főpap csak 1780-ig tudta megírni. Különösen az utóbbi 50 évet ismeri jól, rengeteg forrásanyag is van hozzá. Ezt csak úgy lehet, ha az ember nem viszi tovább a püspöki tevékenységét. 75 éves korában benyújthatja nyugdíjazási kérését. /Péter I. Zoltán: Tempfli püspök köszöntése. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 10./
2002. május 18.
A váradi püspökség története címmel megjelent Bunyitay Vince néhai címzetes püspök, váradi kanonok négykötetes munkájának utolsó darabja is, az egyháztörténeti sorozat 1780-ig dolgozza fel az egykori, történelmi Magyarország legnagyobb egyházmegyéjének krónikáját. Az eredeti, 1883-as kiadás hasonmásaként napvilágot látott, összesen mintegy 2000 oldalas egyháztörténeti áttekintést Semjén Zsolt, a magyar kulturális minisztérium egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, és Tempfli József nagyváradi megyéspüspök mutatta be máj. 17-én Budapesten. A kiadvány megjelenését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma több mint egymillió forinttal támogatta. Tempfli József püspök tájékoztatása szerint a váradi püspökség annak idején öt megyére terjedt ki. Tempfli József a váradi egyházmegye 81. püspöke. Kinevezését megelőzően az utolsó püspök az 1923-ban elhunyt Széchenyi Miklós volt, a köztes időben nem állt püspök a váradi egyházmegye élén. - A történeti munka kötetei A váradi püspökök; Káptalanok, monostorok; Egyházak, illetve A váradi püspökök a száműzetés, s az újraalapítás korában (1566-1780) alcímet viselik. /A váradi püspökség története. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./
2003. február 11.
Febr. 6-án Nagyváradon Tempfli József római katolikus megyéspüspök és a hasonmás kiadványokat nyomtatás alá rendező Szilágyi Aladár közíró közösen mutatták be Bunyitay munkásságának újabb reprint köteteit: az 1892-ben írott Szent László emlékezete című emlékalbumot és az 1890-ben kiadott Nagyvárad természetrajza című tudományos gyűjteményt.A nagyváradi római katolikus egyházmegye történetét több kötetben feldolgozó Bunyitay Vince - a mű hasonmás kiadása anyaországi segédlettel a közelmúltban jelent meg- akit ezért a nagyvolumenű munkájáért levelező tagjának fogadott a Magyar Tudományos Akadémia. Bunyitay Vince /sz. Sátoraljaújhely, 1837. jan. 11./ apát történetírói, egyháztörténet-írói munkásságáról Tempfli püspök beszélt. /Balla Tünde: A Bunyitay-életmű újabb kötetei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./
2003. március 2.
Léstyán Ferenc atyát 90. születésnapján, február 12-én budapesti tisztelői nem a szokványos formában köszöntötték. Az Arcanum Adatbázis Kft. megjelentette a monumentális Megszentelt kövek című munkáját CD-n. A cég azt tervezi, hogy a korábban megjelent erdélyi monográfiákat valamint az előkészületben levőket egy korongra tegyék rá. Már megjelent Orbán Balázs Székelyföld leírása. Tervezik Bunyitay Vince A nagyváradi püspökség története, Kádár József Szolnok-Doboka vármegye története című munkák CD-formájú megjelentetését. Léstyán atya munkájának szellemi értéke felbecsülhetetlen. Hasonló munka CD-n adatbázisként az erdélyi egyházmegyében nincs. /Barta Tibor: Mindig fiatal. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 2./
2004. október 4.
A Bihar megyei RMDSZ nagyváradi Bunyitay Vince Könyvtára megtartotta a Könyvszeretők napját, Nagyvárad könyvszerető polgárait adományozásra is felszólította a meghívó. Dr. Földes Béla, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke beszámolt a debreceni megyei könyvtárral kötött együttműködési megállapodásról, amelynek segítségével sok magyarországi kiadványhoz hozzájutottak az elmúlt évtizedben. A Bihar megyei RMDSZ 14 éve alapította a Kanonok-sori könyvtárát, amelynek állománya közadakozásból gyűlt össze, a több tízezer kötet három terembe zsúfolódott. Állandó olvasói réteg alakult ki a könyvtár körül, jelezte Tavaszi Hajnal könyvtáros. /(Balla Tünde): Könyvszeretők napja a Bunyitay Vince Könyvtárban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./
2005. augusztus 2.
Betörtek Nagyváradon a Várad irodalmi folyóirat és a Bunyitay Vince Könyvtár székhelyére. „Olyan volt a szoba, mintha házkutatást tartottak volna: mindent feldúltak és szétszórtak” – jelezte Szűcs László, a Várad irodalmi folyóirat főszerkesztője. A Várad szerkesztőségéből – amely a neves nagyváradi költő, Horváth Imre emlékszobájában kapott helyet – 22 millió lej értékben vittek el számítástechnikai berendezéseket: lába kelt az egyetlen számítógépnek, a nyomtatónak, valamint a szkennernek. „Emellett eltűnt néhány érme, a költő által kapott kitüntetések, amelyeknek csupán eszmei értéke van – sorolta a főszerkesztő. – Viszont itthagyták a falakon az értékes festményeket. A betörők az RMDSZ által működtetett Bunyitay-könyvtár íróasztalának fiókjából elvittek 14 millió lej, amit az intézmény elektromos hálózatának felújítására szántak. Az elkövetők helyismerettel rendelkeztek. /Balogh Levente: Ellopták a Várad számítógépét. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./
2005. szeptember 14.
A nagyváradi római katolikus püspökség Kanonok sori székhelyre betörtek ismeretlen tettesek. Az elkövetők a püspökség könyvelőségéről elvitték két számítógép memóriaegységét, valamint hatmillió régi lejt és az alkalmazottak személyi iratainak másolatát. „A károkat tetézi, hogy már ötödik alkalommal törtek be ily módon hozzánk az elmúlt néhány hónapban, valószínűleg ugyanarról a bandáról lehet szó” – vélte Fodor József püspöki helynök. Alina Popa, a Bihar megyei rendőr-főkapitányság szóvivője nem tudta megmondani, van-e összefüggés a mostani és a korábbi betörések között. Legutóbb nyár elején történt betörés a Kanonok-soron, akkor behatoltak a Bunyitai Vince Könyvtárba és a Várad folyóirat szerkesztőségébe is: készpénzt, valamint számítástechnikai eszközöket vittek el. /Balogh Levente: Újabb betörés a Kanonok soron. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./
2007. január 22.
A magyarság belső struktúrája átalakult, nemzeti létünk új értelmezést s egyben új lehetőséget kapott Románia európai uniós csatlakozásával, az erdélyi kultúra pedig visszakerült Európába – fejtette ki január 21-én, vasárnap Nagyváradon Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a magyar kultúra napja alkalmából. Hangsúlyozta: ez a nemzeti lét csak erős kulturális alapokra épülhet, melynek tartópillére csakis a kulturális autonómia lehet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejezte reményét: hamarosan eltűnik majd a magyarság életéből az „utálatos” kifejezés, hogy „határon túli magyar kultúra”. Ha sikerül kihasználnia a magyarságnak az integrációból fakadó új lehetőségeket, akkor van is esély erre – tette hozzá. Magyar kultúra csak egy van, amely ugyanakkor rendkívül sokszínű, így van erdélyi, felvidéki, délvidéki és kárpátaljai ága – mondta Markó. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke arra szólította fel a házelnököt: nagyváradi látogatásán foglaljon állást a határon túli magyarsággal kapcsolatos magyar kormánypolitikával kapcsolatban. Szili Katalin furcsának találta a püspök e megnyilatkozását, emlékeztetve, hogy e kérdésben ő soha nem rejtette véka alá véleményét. Közölte: kezdeményezte egy nemzetpolitikai törvény megalkotását, amelynek a koncepcióját most dolgozzák ki a munkatársai. /Szili: Az erdélyi kultúra visszatért Európába. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./ Tucatnyi fiatal, az Erdélyi Magyar Ifjak tagjai „80 százalékkal kevesebb pénz az erdélyi magyar kultúrának”, „Igen, megcsináltátok!” feliratú táblákkal vonultak a nagyváradi színház elé január 21-én, a gálaműsor kezdete előtt. Nagy József Barna, a szervezet helyi elnöke elmondta, félórás felvonulásukkal az ellen tiltakoznak, hogy amíg bent az épületben a magyar kultúrát ünnepelik, addig Szili Katalin kormánya drasztikusan csökkentette a határon túli kulturális támogatásokat. Az aradi filharmonikusok egy része tiltakozni kezdett, amikor a színpadon az előadásra készülve rájöttek, hogy a magyarságnak kell muzsikálniuk. Többen azt kiabálták, nem hajlandóak nacionalista rendezvényen részt venni. A zenészeket az sem nyugtatta meg, amikor az egyik szervező azzal érvelt, hogy a fellépésért megkapták a pénzüket. – Szili Katalin házelnöktől elvárható, hogy nagyváradi látogatása alkalmával világosan és egyértelműen fejezze ki álláspontját a magyarországi határon túli politikáról, Markó Bélának is kötelessége lenne állást foglalnia e témában – jelentette ki Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke nyilatkozatában. „Az erdélyi magyarság számára rossz üzenete van annak, hogyha Szili Katalin országgyűlési elnök, Markó Béla RMDSZ-elnök és a bihari RMDSZ a magyar kultúra napját együtt ünnepli Nagyváradon, ugyanakkor a magyar-magyar kapcsolatok válságáról, az erdélyi magyar kultúra és oktatás terén érvényesülő megszorításokról, a magyarországi támogatáspolitika visszaeséséről egyetlen szót sem szólnak” – áll a dokumentumban. Szili Katalin kifejtette: „Teljes mértékben megértő és elnéző vagyok a püspök úrral szemben, ha ő romániai belpolitikai indíttatásokból tesz ilyen megnyilatkozásokat. ” /Tiltakozásokkal tarkított kultúraünnep Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./ A nagyváradi gálaesten Magyar Kultúra-díjban részesült Antal Béla tanár, kutató, Thurzó Sándor hegedűművész, F. Bathó Ida színművész. Elismerést kapott Cservák Miklós körzeti RMDSZ-elnök, Józsa Ferenc tanár, Gittai István költő. A hét végén Erdély-szerte ünnepelték a magyar kultúrát. Nagyváradon átadták a frissen felújított, RMDSZ által működtetett Bunyitay Vince Könyvtárat. Az országban a nagyváradi Bunyitay Vince Könyvtár az egyetlen olyan téka, amely majdnem 30 ezer kötetet tartalmaz. /Both Abigél: Az erdélyi kultúra visszatér Európába. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./
